Egyenlőség
Nevelés

egyenloseg.jpg

„Minden állat egyenlő, de egyes állatok egyenlőbbek a többinél.”[1]

 

            A jó nevelő mindig egyenlően bánik a növendékekkel.

            Az egyenlőséget nem szabad összekeverni az azonossággal, ”ugyanolyanisággal”. Az a gondolat, hogy minden növendéket egyként és ugyanúgy kell kezelni, egy téves gondolkodás eredménye, és egy nagy jelentőséggel bíró nevelői munka el nem végzése.

            A probléma forrása az egyenlőségről való rossz gondolkodás.

            Az a gondolat, hogy minden növendék egyenlő, egy helyes és igaz megállapítás. Az a megállapítás azonban, hogy minden növendék ugyanolyan, már téves. Például: egy rossz és egy jó szociális környezetből érkező növendék nem ugyanaz, még ha egyenlők is.

            A különbségek rétegei végtelen hosszan sorolhatók, hiszen minden egyes növendék más és más. Van, akinek több érzelmi támasz kell, van, akinek több szellemi kapcsolódás. Az egyik több időt igényel, a másik erős és következetes szabályokat, a harmadiknak pedig azt, hogy békén hagyják. Azt, hogy kinek mire van szüksége nem a pedagógus dönti el, hanem a növendék magatartásából és viselkedéséből, a közösen kialakított személyes kapcsolatból következik.

            Ha minden növendékkel ugyanúgy bánik a nevelő, akkor a személyes kapcsolat kialakítását hagyta ki, az emberi tényezőt szüntette meg a nevelői munka során. Ez azt jelenti, hogy bárki lehetne a nevelő helyén és bárki lehetne a növendék helyén. A jó pedagógiai helyzetben sem a nevelő, sem a növendék nem felcserélhető.

            A személyességtől válik egyedivé, megismételhetetlenné és élővé a kapcsolat. A kapcsolat természetét nem a nevelő határozza meg és alakítja ki, hanem a növendék. A növendék tudja, hogy neki szüksége van-e beszélgetésre, támogatásra, nyugalomra, időre, tanácsra, stb., avagy sem.

            Az egyenlőség nem az ugyanolyant jelenti, nem ugyanazt a szeretetet, nem ugyanazt a bánásmódot, nem ugyanazt a viszonyt. Az egyenlőség az egyenlő hozzáférés, és a szükségletekre való egyenlő reagálásban jelenik meg. A nevelő mindenki által egyenlően megszólítható, és egyenlő módon reagál mindenki szükségleteire.

 

[1] George Orwell: Állatfarm

A bejegyzés trackback címe:

https://plped.blog.hu/api/trackback/id/tr1616402180

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

PéLdául Pedagógia

Friss topikok

Címkék

süti beállítások módosítása